Képviselői bebiciklizés (az asztal mellett)

Ősszel előfordul, hogy egy hétig folyamatosan esik az eső, így a tervezett szabadtéri programok vagy elmaradnak, vagy "fedettpályára" kényszerülnek. Végül ez utóbbit választottuk, mert bár a helyszínek bejárása sokat tud segíteni, a problémafelvetés enélkül is működik.
Amiből rögtön akadt kettő, plusz egy bónusztéma, ugyanakkor helye lesz a köszönetnyilvánításnak is ezen az október 19-i esős hétfőn megtartott , csendes-ülős képviselői bebiciklizésen. Szeberényi Gyula Tamás alpolgármester úr szíves invitálására a tárgyalójában leltünk menedéket.

Többen jelezték már felénk, hogy a város déli iparterületeire kerékpárral történő kijutásuk akadályba, tiltótáblákba ütközik, az ötös főút városi szakaszán a felüljárótól kezdve egészen a Szélmalomig tilos a kerékpáros közlekedés, így vagy leszállnak a kerékpárjukról, és tolják 2-3 kilométeren keresztül is akár, vagy szabályt sértenek, vagy - ami a legrosszabb - nem mernek egyáltalán bringával munkába járni. Más megközelíthetőség nem lévén érdemes lehet felülvizsgálni ezt a szabályozást, hiszen az autóforgalmat már amúgy is visszalassították, 70km/h helyett csak 50 km/h a megengedett legnagyobb sebesség, hazai viszonyokhoz képest pedig az úttest, a sávok szélessége is megfelelőnek tűnik. Praktikus szemlélettel a rendőrség eddig sem büntette az itt kerékpározókat, de szeretnénk, ha a szabálysértésnek még a lehetősége sem vetődne fel ebben a kényszerhelyzetben. Jogszabályi előírás is, hogy a kerékpáros közlekedést csak akkor és ott lehet megtiltani, amikor és ahol megfelelő alternatívát biztosítunk számukra a céljukhoz való eljutáshoz.
Nagyon fontos lenne, hogy az esetleg felmerülő felelősség kérdésében a kerékpárost ne csak egy magatehetetlen, akaratnélküli bábnak tekintsük, hanem a cselekedeteiért, az esetleges meggondolatlanságaiért a hibát magára vállaló emberként. A közlekedés veszélyes üzem, legyünk ezzel tisztában, amikor kilépünk, kikerekezünk az utcára!
Ennek figyelembevételével is a közeljövőben a Magyar Közút Zrt. felülvizsgálja azokat a tiltásokat, amelyek ezen a szakaszon érvényesek, különös tekintettel arra, hogy az Északi-elkerülő átadásával remények szerint csökkent az itt áthaladó forgalom mennyisége.
Hosszútávon mindenképpen a városföldi kerékpárút főút mentén történő bevezetése lehet a megoldás, és ezzel az elképzelésünkkel a szakmai döntéshozók is egyetértenek. Orbán Csaba, a Városüzemeltetési Osztály vezetője elmondta még, hogy a Mindszenti krt. - Ipar utca által határolt területek feltárása is zajlik, így hamarosan egy alternatív útvonal is rendelkezésre áll majd.

A városföldi kerékpárút kapcsán néhány észrevétellel jelentkeztünk, elsősorban azzal a céllal, hogy a soron következő kerékpárút-építések során azokat a hibákat már ne kövessük el, amelyekkel itt is találkoztunk:
- A rézsű kialakítása zúzott kővel, kaviccsal történik, mely az Útügyi Műszaki Előírások szerint sem szabályos. Számos más műszaki megoldás áll rendelkezésre, amellyel az út menti növényzet, fák erodáló hatását csökkenteni lehet, ugyanakkor egy kerékpárút esetében sem kikerülhetőek a karbantartási költségek, egy kerékpárúttal az átadása után is kell foglalkozni, ugyanúgy, ahogy az autók számára megépített közútjaink esetében ez nyilvánvaló mindenki számára.
- A kerékpárutat keresztező mellékutak csatlakozási pontjainál csapadékelvezetési szempontokkal indokolva a kerékpárút merőleges irányú szegélyt kap, mely ugyan 2-3 cm nagyságúra mélyített, mégis döccenőre kényszeríti a kerékpárost mind az úttestre érkezéskor, mind a kerékpárútra újra "kikapaszkodva". Lakott területen belül sem, de lakott területen kívül különösen nem elfogadható ez a kialakítás (a kerékpárútra vonatkozó elsőbbségadási előnyhelyzet pont az ellenkezőjét szorgalmazná), azt javasoljuk, hogy a csapadékelvezetés problémájára másfajta műszaki megoldások szülessenek a későbbiekben.
- Enyhe hullámosságot érzékeltünk a kerékpárút felületén, amelyet a rézsű kialakítása során egy munkagép okozott. A műszaki átadás előtt ezt a hibát a kivitelező javította. Kérésünk, hogy a jövőben is figyeljünk oda a kerékpárút-építések során erre a hibalehetőségre, lehetőleg előzzük meg ennek az elkövetését.
- A kerékpárút a város integráns részévé csakis az ötös főút mentén történő bevezetéssel válhat, jelen pillanatban a Búzakalász utcába megérkezve egy kerékpáros turista minden továbbjutási információ nélkül marad. Zajlanak az engedélyeztetések az innen történő továbbvezetésre, erre mihamarabb szükség is lenne, illetve a tájékoztató táblák, jelzések kihelyezésére is. De talán még fontosabb egy hivatalos, szabályos bekötés kialakítása az ötös főútra, amint reményeink szerint majd a tiltótáblákat is leszerelik, hiszen már most kialakult egy kis ösvény a vízelvezető árkon keresztül az itt közlekedő kerékpárosok révén. Menjünk az élet után, alakítsuk a szabályokat és az infrastruktúrát is hozzá, mert hiába jelölünk ki egy adott nyomvonalat, ha a használhatóság szempontjából nem ezt részesítik előnyben a kerékpárt használók, viszont a forgalomtechnikai kialakítások, jelölések alkalmazásával biztonságosabbá, veszélytelenné tehetjük a közlekedésüket!

Városunk egyik kapuja a vasúti pályaudvar, az először ideérkező az itteni első impulzusok alapján is ítél. Meglehetősen nagyszabású tervek alapján itt néhány év múlva egy teljesen megújult, intermodális pályaudvar létesül majd. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy addig is közlekednünk, élnünk kell, és a kerékpárhasználók számára meglehetősen mostoha viszonyok uralkodnak jelen pillanatban ebben a fontos csomópontban. Gyakorlati szempontból a kerékpár tárolásának ellehetetlenülése a leginkább szemet szúró: nemhogy a hosszú távú parkoltatás feltételei hiányoznak, de szinte semmilyen normális kerékpártámasz, tárolási lehetőség sem áll rendelkezésre. Mivel a terület MÁV-tulajdon, a város kompetenciái korlátosak ebben a helyzetben, de abban egyetértettünk mindannyian, hogy a lehető legtöbbet meg kellene tenni a kérdés legalább ideiglenes rendezésére. Falusi Norbert önkormányzati képviselő maga is rendszeres elszenvedője ezeknek az áldatlan állapotoknak, tulajdonképpen a problémafelvetést is leginkább neki köszönhetjük.

Az ITS (Integrált Területfejlesztési Stratégia) első ütemtervének megfelelően hamarosan jó néhány egyirányú utcát nyitnak meg városunkban a kétirányú kerékpáros forgalom számára, illetve kerékpársáv is felfestésre kerül majd. Üdvözlendő paradigmaváltás ez, a hazai közlekedéskultúrát két évtizede eluraló tendencia megtörése: a kerékpár közlekedési eszközként (25-30 km/h) történő kezelése az úttesten, az autókkal együtt közlekedtetést kívánja meg, és nem a gyalogosokkal közös felületek kialakítását. Hosszú átszokási folyamat lesz ez, melyben mind a városvezetésnek, mind a változtatást szorgalmazó civil szervezetnek feladata van, hiszen egyrészt létre kell hozni a megfelelő kerékpárforgalmi hálózatot, másrészt meg kell tanulnunk azt használni is. A kerékpáros számára tudatosítani kell, hol van a helye, az autós számára pedig természetessé kell váljon a kerékpáros jelenléte. Le kell vetkőzni rossz beidegződéseinket, félelmeinket, az autósok számára pedig evidenciává kell váljon, nem egyedül övék a város.
Egyirányú utcák megnyitása során tudatosítani kell mindenkiben, hogy ez nem jelent automatikus, általános felmentést minden egyirányú utcában, csakis ott szabad egy kerékpárosnak a forgalommal szemben behajtani, ahol ezt tábla engedélyezi a számára. Kerékpársávok létesítése kapcsán pedig minél nagyobb bátorságra szeretnénk ösztönözni döntéshozóinkat, meg kell vizsgálni a komolyabb kerékpárforgalmat generáló útjainkat, hol van még lehetőség kerékpársáv létrehozására, illetve a méretbeli korlátok ismeretében megvizsgálni nyitott kerékpársávok, kerékpáros nyomok felfestésének a lehetőségét (Csongrádi utca, Nyíri út, Irinyi utca pl.). Gondolkodjunk hálózatban, kössük egymással össze a kerékforgalmi létesítményeinket! Ma még sok helyen szükség lenne ezekre a felfestésekre, kijelölésekre, de ha természetessé válik az úttest használata, ha a gondolkodásunk átáll néhány év alatt, ezek az infrastrukturális elemek sok helyen akár elhagyhatóak is lesznek majd. Hiszen jelenleg is csak a biztonságot növelő intézkedéseknek tekinthetjük őket, a hatályos KRESZ a kerékpárt járműként tartja számon, amelynek elsősorban az úttesten a helye, ezekkel a jelzésekkel, kijelölésekkel tehát csupán segítjük a közlekedés szereplőinek tudatosulását az érvényben lévő közlekedési szabályokhoz.

Nem jár ez persze érdeksérelem nélkül, sok helyen a parkolási lehetőségek szűkülnek, néhány esetben egyéb forgalomcsillapító eszközöket is használnunk kell, de sosem szabad szem elöl téveszteni az igazi célt, egy élhetőbb, barátságosabb, levegősebb város kialakítását. A város az embereké, nem az autóké, valaha legalábbis így volt, ezért mindent el kell követni, hogy visszaadjuk nekik. A motorizáció, és az autóvásárlás egyre több ember előtt nyitott lehetősége eredményezte útjaink sokszoros túlterheltségét, és rossz válasz, amikor a sávok számának növelésében látjuk erre a megoldást, hiszen a házakat arrébb tolni nem tudjuk, csak saját életterünket szűkítjük ezzel. Teljesen nyilvánvaló tehát, hogy az önmoderáció, a forgalomszabályozás irányába kell tennünk lépéseket, ezzel párhuzamosan megteremteni mindenki számára az egyéb közlekedési módok választása iránti igényt, lehetőséget, infrastruktúrát. Egy alföldi város, Kecskemét esetében, ahol a kulturális beágyazottsága, használati hőfoka is tradícionálisan magas, pláne a kerékpár a legjobb választás erre.

Magyar Kerékpárosklub Kecskeméti Területi Szervezete

(Sajtómegjelenés:
Kecskeméti Televízió [megj.: dühösek persze nem vagyunk, csupán felhívjuk a figyelmet erre az anomáliára])

Írás tipus: