Képviselői bebiciklizés, kapcsolatfelvétel

A Magyar Kerékpárosklub Kecskeméti Területi Szervezete a minap egy képviselői bebiciklizést szervezett. Fontos volt ezt a párbeszédet elkezdeni,és fontos lesz majd folytatni ősszel.

Ahogy a végén is megegyeztünk, fokozatosan, lépcsőzetesen lehet változásokat elérni. Mi is azt gondoljuk, hogy nem lehet rögtön radikális változtatásokat eszközölni, hozzá kell edzeni magunkat egy új közlekedésszervezési szemlélethez. A közlekedésszakmai hivatalok vezetői jellemzően már ilyen szemmel végzik a munkájukat, városunkban is, inkább a szokásaink, és az elmúlt két évtized elhibázott koncepcióiból fakadó kényszerhelyzetek jelentik az akadályt. A politikai döntéshozók sok esetben félve adják áldásukat egy-egy újszerű, és szellemiségében is az eddigiektől teljesen eltérő kialakításhoz, ezzel tisztában vagyunk, de ha lépésről lépésre haladni tudunk, néhány éven belül jelentősen lehet javítani a kerékpáros közlekedés helyzetén.
Ebben - a sajtót bevonva - mi magunk is partnerek szeretnénk lenni. Egy-egy ilyen lépés megtételekor a közlekedés összes szereplőjének elmagyarázzuk, sőt, megmutatjuk, mi miért történik, mivel jobb, és hogyan használható biztonságosan az új kialakítás.

Mint ahogy az ITS első ütemében megcélzott egyirányú utca megnyitások, kerékpársávok kapcsán is készen állunk erre. Nagyon-nagyon fontos pillanat lesz ez számunkra, egyfajta fordulópont, hiszen az általunk hangsúlyozottan és folyamatosan emlegetett közös gyalogos-kerékpáros felületek csökkentésének, és a kerékpárosok autóforgalommal együtt közlekedtetésének ez a tulajdonképpeni origója.
- A közlekedés már egyfajta gondolkodásmód, ha nem is minden esetben tudatos, de tervezett stratégia, míg gyalogolva sokszor csak helyet változtatunk, a gondolataink rengeteg felé elkalandoznak, mintegy "korzózunk";
- Legnagyobb szabadságfokkal a gyaloglás rendelkezik, egy szemvillanás alatt irányt válthatunk, kitérhetünk, és ezek a hirtelen mozdulatok váratlanul érhetik a velünk közlekedőket, képtelenek megfelelően és biztonságosan reagálni rá;
- A közlekedés célú kerékpározás átlagsebessége 20-25 km/h, gyalogszerrel 5-6 km/h sebességgel szoktunk haladni, az autó városi átlagsebessége pedig általában 30 km/h alatt marad, de maximuma is csak 50 km/h lehet. Könnyen belátható tehát, hogy a legrosszabb helyzetet feltételezve is a kerékpáros az autós és a gyalogos között félúton helyezkedik el a sebességet tekintve, de inkább az a jellemző, hogy az autóforgalommal mérhető össze, sőt, sok esetben a városi közlekedésben egy gyorsabb, folyamatosabb közlekedési eszköz, mint az autó. Nem áll meg tehát az a közlekedésszervezési mentalitás, hogy azért kellene a gyalogosok felé elmozdítani, mert az átlagsebességük inkább hozzájuk áll közelebb. Ez egy téves szemlélet, téves feltevéseken alapulva;
- Talán a legfontosabb szempont, hogy együtt közlekedve folyamatosan ott vagyunk az autósok fejében, látóterében, tudatosan készülnek a jelenlétünkre. Míg külön vezetett kerékpárutakon csak a kritikus pontokon, kereszteződésekben bukkanunk fel, sokszor váratlanul, egy gyors döntést megkövetelő, esetleg nehezen kezelhető, konfliktusos közlekedési szituációban. Könnyen belátható, melyik a biztonságosabb, természetesebb, harmonikusabb módszer.
Arról nem is beszélve, hogy a kerékpárnak járó elsőbbség megadásával is alapvető problémák vannak, a keresztező mellékutak komoly balesetforrások: javul a tendencia ugyan, de a mai napig igaz, hogy az autósok jelentős része nincs tisztában elsőbbségadási kötelezettségével a táblák ellenére sem (persze képtelenség is azt a rengeteg közlekedési táblát, a velük járó információt azonnal feldolgozni, amivel az utcára kilépve szembesülünk, alkalomadtán ezzel a problémával is kezdeni kellene valamit);
- Jogértelmezési vita zajlik a zebrán áttekerés/áttolás témakörében, de keveset beszélünk az "ősbűnről": egyáltalán hogyan alakulhat ki ez a helyzet? Hiszen a kerékpárosnak nem hosszában, hanem keresztezve kellene találkoznia ezzel a felfestéssel, honnan eredeztethető ez a szerepcsere? Hát persze, hogy a járdára felfestett, felvezetett kerékpárutak okolhatók itt is, hiszen eleve egy továbbgondolást igényelt volna kijelöléskor a közlekedési hálózat többi eleméhez való csatlakoztatás kérdésköre is. A kerékpárút nem csak egy vonal a végtelenbe, nem egy önálló univerzum, kezdő- és végpontja van, és rengeteg találkozási metszete az összes többi közlekedésmód felületeivel. Ezeket kezelni kell, hozzáilleszteni a már létező környezethez, hát ebben komoly adósság mutatkozik, sajnos az egész országban;
- Miután a jogszabályi meghatározottság pontosan kijelöli a kerékpár helyét (jármű, tehát az úttesten a helye), nem is nagyon érthető, hogyan válhatott mégis az elmúlt évtizedekben tradícióvá a kerékpárosok járdára való felmenekítése. A közlekedésszervezés általános felfogása, rutinja teljesen ellentétes a jog szellemiségével.
Persze, a megnövekedett gépjárműforgalom látszólag ezt indokolta, anyagi források sem igen voltak a megfelelő infrastruktúra kialakítására, de nem győzzük hangsúlyozni, ez egy hamis biztonságérzet, nem megoldás, csupán a problémák szaporítása. Kipróbáltuk, nem jött be, gyakorlott kerékpárhasználók már rég felismerték ezt, és a mindennapos közlekedésben túllépnek ezeken a használhatatlan, közlekedhetetlen kialakításokon;
- Hogy mennyire meg tud gyökeresedni egy rossz mentalitás, arra talán a legjobb kecskeméti példa az Irinyi utca: körülbelül tíz évvel ezelőtt még mindenki az úttesten tekert, majd egy útfelújítási program részeként széles, új járda épült ki mellette. Ma nagyjából fele-fele arányban használják a kerékpárosok az úttestet és a járdát, a járdán lecsengetik a gyalogosokat, elviszik nagy sebességgel a könyökét, vagy csak "pötyögnek", szlalomozgatnak közöttük. Észre sem veszik, hogy az ott nem gyalog- és kerékpárút, nincs kint semmilyen engedélyző tábla, automatikusan hajtanak fel rá. Mert ennyire természetessé vált a közös gyalogos- és kerékpáros felületek kijelölése után a járdahasználat, ennyire bele sem gondolunk, hogy ott valójában tilos a kerékpározás, közlekedési szabálysértésnek minősül, nem is jut eszünkbe, hogy tilosba tévedtünk. Ez az, amit a kerékpárutak kijelölésénél a vödör festéket a járdára öntve a döntéshozók nem láttak előre, hogy nemcsak használhatatlan felületek jönnek létre, de agyunkat, gondolkodásunkat is megfertőzi egy rossz magatartásforma;

Ki az úttestre tehát, ezen az úton kell elindulnunk, hogy a kerékpárt a forgalom integráns, természetes résztvevőjévé tegyük. A kerékpáros közlekedés kialakításakor a kerékpárt járműként kezelve elsősorban azt kell szem előtt tartani, hogy a lehető legrövidebb úton, a lehető leggyorsabban juthasson el a bringás is úticéljához. Hiába hozunk létre olyan hálózatot, ami ezt nem támogatja, a pragmatizmus, a hétköznapi használat azt felül fögja írni.
Itt fontos a tervezői prioritás is: minden esetben először a kerékpársáv létrehozásának lehetőségét kell megvizsgálni, biztonságosan létesíthető-e (zárt, nyitott, vagy kerékpáros nyom formájában), és csak ha egyértelmű "nem" a válasz erre a kérdésre, akkor vizsgáljuk a külön kerékpárutat (annak is az előnyösebb, igaz, területigényesebb változata a szerencsésebb, a kétoldali, egyirányú). Végső esetben szabad csak közös gyalogos-kerékpáros felületekben gondolkodni, de csak szintben, és lehetőség szerint színnel is elválasztva.
Nem elhanyagolható szempont, hogy a kerékpársávok létesítése általában sokkal olcsóbb megoldás, mint kerékpárutakat építeni.

A belvárosi útvonal kitalálásakor (Főtér-Deák Ferenc tér-Petőfi Sándor utca-Árpád krt.-Batthyány utca-Főtér) valójában nem a problémák azonnali kijavítására akartuk a figyelmet felhívni, inkább apropó volt egyrészt a párbeszéd megkezdésére, másrészt megmutatni, milyen sokszínű, sokféle megoldandó helyzettel állunk szemben. Ezért szemeltük ki elsősorban most a belvárost, mert itt kis területen koncentrálódik jó néhány típusprobléma, amivel a város más részein, és akár drasztikusabb formában is találkozhatunk. Természetesen a következő alkalmakkor más helyszínekre is ellátogatunk.
A Főtérrel kapcsolatban időről-időre felvetődik, hogy a kerékpáros közlekedésnek mennyire van itt létjogosultsága, jelen pillanatban gyalogos-kerékpáros zónának minősül, 10 km/h sebességkorlátozással. Álláspontunk szerint a tiltás lehetetlen, rengeteg az ide irányuló célközlekedés, de a város más részeibe való áttekeréshez sincs megfelelő elkerülő alternatíva. Külön kerékpáros útvonalakat kijelölni sem lehet, sok be- és kilépési pont található körben. A gyalogosbiztonság rendészeti kérdés, a megfelelő közlekedési illemszabályok betartása mindenkire nézve kötelező.
A Deák Ferenc tér és Petőfi Sándor utca esetében kerékpáros hálózati elemek összekötései hiányoznak, szabályosan gyakorlatilag nem lehet áttekerni közöttük. Javaslatunk, egy általános forgalomrendezési terv keretében az úttesten kerékpársávok kialakítása lenne, de azt látjuk, hogy sokan kételkednek ennek biztonságos megvalósíthatóságában (a tolatva kiparkoló autók szerintünk korántsem jelentenek akkora veszélyt, mint az első pillantásra látszik). Talán idővel, a város más részein kialakított, új szemléletű kerékpáros infrastruktúrák használata, megszokottá válása meghozza számunkra ezt a változást is.
Az mindenesetre egyértelmű, hogy a Petőfi Sándor utcán külön vezetett egyoldali, kétirányú kerékpárút ma kiemelten balesetveszélyes, az autóból kiszállók szét sem néznek, úgy keresztezik a kerékpárutat, miközben a járdafelület felé tartanak, és ugyanez a helyzet a kijelölt gyalogátkelőhelynél megjelenő gyalogosforgalommal is. A megbeszélésen felvetődött egy kétoldali, egyirányú kerékpárút létesítésének terve is, ez sajnos minden problémát nem tud orvosolni, de enyhíthet a helyzeten.
A Katona József Gimnázium kereszteződésben a lámpák sorrendben léptetése szükségeltetne, ezzel kapcsolatban már korábban is kerestük a Magyar Közút Nonprofit Zrt-t. Ha ugyanis a Dózsa György út felé megyünk tovább, akkor oldalváltás történik, és oda eljutni csak a lámpa két fázisában tudunk. Miután ez nem egymás után történik, így ez megnövekszik háromra, jó egy perces plusz várakozási idővel.
Az Árpád krt. a korábban már taglalt járdára felfestett gyalog- és kerékpárút tipikus esete, az ennek megfelelő útminőséggel. Külön vezetett kerékpárút számára is elegendő hely áll rendelkezésre. (Megemlíthető, hogy a gyalogos-kerékpáros konfliktus a forgalom csekélysége miatt itt annyira nem jellemző, ha Kecskemét e szempontból legkritikusabb helyeit kell említeni, akkor pl. a Nyíri út, a Március 15-e utca, vagy éppen a Dózsa György út hozható fel).
A Batthyány utcához érve megint azt kell tapasztalnunk, hogy megszakad a kerékpáros közlekedési hálózat: egyik irányban sincs továbbvezetve, és természetesen a kereszteződésben is hiányoznak a csatlakoztató elemek. A Batthyány utcán sokan járdáznak, az egyébként nem mindenhol széles felület szinte csábít is erre, pedig szabályosan közlekedve csak az úttestet lenne szabad használnunk. A város tervei szerint a Batthyány utcán kerékpársáv létesül majd, ami szerintünk is megfelelő vezetési módja itt a kerékpáros forgalomnak.
Meg kell még említeni a Katona József Színház kereszteződését is, ahol nagyjából két évvel ezelőtt módosult a forgalmi rend, és mára már a fejekben is helyére került, hogy a Batthyány utca felől érkező forgalom kap elsőbbséget. Sajnos a kerékpárosok esetében ez nem minden esetben valósul meg, sokszor előfordul, hogy a Főtérre igyekvő bringást nem ugyanabban az elbánásban részesítik autóstársaink.

Tudható, hogy a város két nagyléptékű közlekedésfejlesztési koncepciót tervez a következő egy-két évtizedre. Ugyanakkor addig is közlekednünk kell, míg ezek megvalósulnak, és ha vannak helyzetek, amit addig is lehet orvosolni, hatékonyan és olcsón kezelni, akkor érdemes lehet hozzányúlni. Vagy például igen-igen aggasztó a kerékpáros infrastruktúra minősége, leromlott állapota, a külső városrészekben található, vagy a városközpontba bevezető kerékpárutak elaggottsága. Neki kell kezdeni ezek felújításának, rehabilitációjának is mihamarabb, természetesen annak figyelembevételével, hogy adott helyszínen nem lenne-e okosabb a kerékpárosforgalmat az úttestre engedni.

Sajtómegjelenések:
saját képek - https://plus.google.com/photos/116417581331668370606/albums/615619148063...

kecskemetitv.hu/sa_hirek/i_kecskemet_2/i_kerekparra_ultettek_a_politikai_donteshozokat_105673/t_Kecskem%C3%A9t%20-%20Ker%C3%A9kp%C3%A1rra%20%C3%BCltett%C3%A9k%20a%20politikai%20d%C3%B6nt%C3%A9shoz%C3%B3kat/

http://www.baon.hu/bacs-kiskun/kozelet/ket-kereken-kecskemeten-615037

keol.hu/kecskemet/kerekparos-bejarason-a-kecskemeti-kepviselok

www.kecskemeti-hirhatar.hu/index_cikk.php?hh=kerekparos-bejarason-a-kecs...

kecskemet.hu/?r=701&c=28977

Írás tipus: