Kerékpáros nyomok a város útjain

A tavaly novemberi első ütem után, mely leginkább egyirányú utcák megnyitását jelentette a kétirányú kerékpáros forgalom számára, most egy újabb bringás hálózati elem jelenik meg Kecskeméten. Ez a kerékpáros nyom, mely az alábbi cikk címével ellentétben nem kerékpársáv, a hierarchiában annál alacsonyabban helyezkedik el, de feladatában, fontosságában ugyanazt a szerepet igyekszik betölteni.
http://hiros.hu/kecskemet/hirek/ujabb-kerekparsavokat-festenek-kecskemeten
Az úttest használata valójában kötelező, járdán kerékpározni az esetek túlnyomó részében szigorúan tilos! Nem magára az úttest használatára vonatkozik az ajánlás, hanem a kerékpáros nyom a bringások haladásra ajánlott útfelületét jelzi az úttesten belül. Az így megjelölt úttesten fokozottan számolni kell kerékpárosok közlekedésével.

A közlekedés célú kerékpározás, melynek a sebességtartománya intenzívebb, 20-30 km/h közé tehető, a gyalogosoktól elválasztott felületet igényel, de más közlekedésbiztonsági tényezők is indokolják, miért kell szakítani a 90-es évek elején a megnövekedett autóforgalomra adott rossz válasszal, a kerékpárosok járdára, gyalogosok közé felmenekítésével. Hiszen a városi autóforgalom átlagsebessége is hasonló nagyságrendű, szemben a gyaloglás 5-6 km/h-es tempójával, de talán a legfontosabb szempont, hogy nem csak a kereszteződésekben, hirtelen, váratlanul felbukkanva találkozik egymással bringás és autós, hanem folyamatosan ott vagyunk az úttesten, a látóterükben, tudnak rólunk, és ha felelősen vezetnek, odafigyelnek, vigyáznak ránk.
Ez persze egy tanulási, összeszokási folyamat, nem megy egyik napról a másikra. A kerékpáros nyomok ennek elősegítésére kerülnek felfestésre, az ideális állapot majd az lesz, amikor már nem lesz szükség rájuk. Kijelölik a kerékpáros helyét a közlekedésben, hiszen a kerékpár jármű, tehát az úttesten a helye, az autósok számára pedig állandó jelzés, hogy óvatosan közlekedjenek, számítsanak a bringások jelenlétére is.
Kompromisszumos megoldás, mert valójában kerékpársávok kialakítása lenne a legjobb minden közlekedő számára, ugyanakkor az útfelületek szűkös keresztmetszetei miatt ez a belvárosban általában nem lehetséges (a kerékpársávoknak - nyitott és zárt - minimális méretkövetelményei vannak). A külön vezetett kerékpárút számára sem találunk elegendő helyet, de ezt igazából nem is szeretnénk, kerékpárutakat leginkább csak lakott területen kívül érdemes építeni, városokban, falvainkban kerékpársávokat, kerékpáros nyomokat kell kijelölni. Nem az autóforgalomtól elszeparálva, hanem velük együttközlekedtetve kell a bringás helyét megtalálni.